A következő címkéjű bejegyzések mutatása: a kongás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: a kongás. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. április 5., péntek

A perkás

Egy kicsit színház, egy kicsit zene, azon belül is ütőhangszeres instrumentális zene, egy kicsit az élet, egy szelet magamból, az életemből. Egyszemélyes előadás, én életmesének hívom. Kérdések, reflexiók az életről, önreflexiók, problémafelvetések, és néhol talán valamiféle válaszok is, vagy csak újabb kérdések. 




Az írás során kiderült számomra, hogy nem lesz elég általánosságokat belerakni, a saját ízlésem, a saját látásmódom, vagy éppen a megélt dolgaim nélkül ez az egész szövet nem lenne működőképes. Az elhangzott kérdések, problémák, történetek mentén ráismerhetünk magunkra, a saját életünkre, vagy a mintáinkra. 
Tehát aki eljön, az garantáltan kapni fog egy nagy adag ütőhangszeres zenét, egy nagy adagot az ütősök életéből is, és egy jó nagy adagot belőlem, és az én történeteimből is.



Egy őszinte tény a darabról: évekkel ezelőtt jött az alapötlet, de az első mondatok leírásával is rengeteget vártam. Régóta készül, és talán még évekig készülne, ha nem tűzök ki egy nyilvános próba dátumot, ami azt jelenti, hogy addig többé-kevésbé pont kell kerüljön bizonyos részek végére...



Kiknek szól a darab?
Aki gyermekkorában járt zeneiskolába, vagy a gyermeke jár vagy járt zeneiskolába, vagy bármilyen módon is a zene kötelékébe került, egészen biztosan kapcsolódni tud a darabbal. De nem csak nekik szól, nem csak ők találhatnak benne a maguk számára fontos, érdekes, vagy vicces gondolatokat.





Ízelítő videó


A perkás című életmese megrendelhető: elérhetőségeimen.

A darab címe korábba A kongás volt, de ez a koncepció változása miatt A perkásra módosult. Köszi az észrevételt Palotás Gábornak!

2024. március 17., vasárnap

A kongás - következő fázis

A legutóbbi helyzetjelentéshez képest a monodráma már nem is monodráma, inkább életmese lett belőle, ugyanis az a bizonyos nagyon erős drámai szál hiányzik. Ettől függetlenül a szövegkönyv nagyjából kész, így is kerek a történet. Apróbb módosítások azért még lehetnek benne, de úgy érzem a lényegi munka lezárult ezzel kapcsolatosan. 

És mivel ez a nagyon fontos rész valamennyire jó készültségi állapotban van (tehát kiderül a mese honnan hová akar elvinni), elkezdtem a zenei részek tervezését. Zeneszerzésnek nem nevezném, inkább inspirációkat, ötleteket gyűjtök most csokorba, illetve próbálgatom mi az, ami működhet kottában és a hangszereken. Szeretném, ha a zene is emberközeli lenne, szinte tapintható, a közönség által megélhető, mintha ők is a részesei lennének.

Hamarosan jelentkezem a következő lépéssel!

Az előző írás megtalálható itt.





2024. január 8., hétfő

A kongás

A 2024-es évben a terveim szerint elkészül a következő önálló műsorom, ami egy zenés monodráma lesz. Egy kicsit zene, azon belül is ütőhangszeres instrumentális zene (mi más... 😺), egy kicsit színház, egy kicsit az élet, egy szelet magamból, az életemből. Kérdések, reflexiók az életről, önreflexiók, problémafelvetések, és néhol talán valamiféle válaszok is, vagy csak újabb kérdések. Az írás során kiderült számomra, hogy nem lesz elég általánosságokat belerakni, a saját ízlésem, a saját látásmódom, vagy éppen a megélt dolgaim nélkül ez csak egy klisés kacat lett volna, egy bóvli...

Nagyon szeretném, ha be is tudnám mutatni még ebben az évben a közönségnek. Egy próba előadás biztosan lesz is a terveim szerint nagyon limitált nézőszám mellett, szűk körben, a próbateremben.
A szöveg már magas készültségi állapotban van, több ismerősnek, barátnak kollégának is átküldtem különböző verziókat olvasásra, véleményezésre. Ha neked nem küldtem el, akkor bocsi. Dobókockával sorsoltam ki véletlenszerűen a neveket, és hát ez van. A zenei rész komponálását, vagy inkább az ötletelést is elkezdtem. Már félig-meddig él a mű, már belém tud rúgni.

Korábban elhatároztam ennek a műnek az elkészítését, de nem tudtam belekezdeni, túl nagynak éreztem a súlyát. Vagy talán még eddig nem éltem meg azokat a pillanatokat, amik kellettek a lángra lobbantásához. Úgy érzem, most összeállt minden. Vagy inkább csak az utolsó utáni pillanatig halogattam? Na mindegy, majd lehet hogy ez is kiderül...

Fogok még információkkal szolgálni a következő fázisokról is, amint lépett a dolog előre.