Ütős kis beszélgetések 8. - Czibere József (2017. 01. 19. online)
"A Gramofon.hu internetes zenei folyóirat sorozatában Budai Krisztián ütőhangszeres előadóművész, zenepedagógus beszélget kollégáival – ezúttal Czibere Józseffel.
Czibere József ütőhangszeres előadóművésszel beszélgettünk Hajdúböszörmény egyik kávézójában a timbalesről, ütősegyüttesről, jazz táborról, tumbaóról, Londonról, Alex Acunáról, a Balázs Elemér Groupról, és még sok minden másról.
G: Mikor és hogyan kerültél kapcsolatba az ütőhangszerekkel?
CJ: 11 éves voltam, amikor beiratkoztam a zeneiskolába. Nem tudom hogyan jött, de egyértelmű volt számomra, hogy dobolni akarok. Egészen pontosan az történt, hogy a volt általános iskolám bejáratánál ki volt függesztve a zeneiskolának (Bartók Béla Zeneiskola, Hajdúböszörmény) egy hirdetése, amiben felvételt hirdettek a következő tanévre. A plakáton szerepelt az is, hogy dob szakra is lehet felvételizni. Elmentem a felvételire, ahol énekeltünk, tapsoltunk. Augusztusban kaptam egy levelet, hogy felvettek. Leírták a beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat is. Elmentem augusztusban, mondtam, hogy ki vagyok, mit akarok. Azt mondták, hogy nem találják a lapomat az ütősök között. Ekkor valaki szólt, hogy: „Ja persze, Czibere? Trombitára vettük föl.” Erre mondtam, hogy akkor köszönöm szépen, viszontlátásra, a trombita engem egyáltalán nem érdekel. Vagy ütőzök, vagy semmi - nem is tudom, hogy 11 évesen hogy voltam ennyire tudatos -, átkerültem tehát az ütősökhöz. Így indult a dolog, Szabóné Bojtor Éva néni volt az első tanárom..."
CJ: 11 éves voltam, amikor beiratkoztam a zeneiskolába. Nem tudom hogyan jött, de egyértelmű volt számomra, hogy dobolni akarok. Egészen pontosan az történt, hogy a volt általános iskolám bejáratánál ki volt függesztve a zeneiskolának (Bartók Béla Zeneiskola, Hajdúböszörmény) egy hirdetése, amiben felvételt hirdettek a következő tanévre. A plakáton szerepelt az is, hogy dob szakra is lehet felvételizni. Elmentem a felvételire, ahol énekeltünk, tapsoltunk. Augusztusban kaptam egy levelet, hogy felvettek. Leírták a beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat is. Elmentem augusztusban, mondtam, hogy ki vagyok, mit akarok. Azt mondták, hogy nem találják a lapomat az ütősök között. Ekkor valaki szólt, hogy: „Ja persze, Czibere? Trombitára vettük föl.” Erre mondtam, hogy akkor köszönöm szépen, viszontlátásra, a trombita engem egyáltalán nem érdekel. Vagy ütőzök, vagy semmi - nem is tudom, hogy 11 évesen hogy voltam ennyire tudatos -, átkerültem tehát az ütősökhöz. Így indult a dolog, Szabóné Bojtor Éva néni volt az első tanárom..."
